Pomázi hosszúszárú cseresznye
A Pomázi hosszúszárú cseresznye egy régi, magyar nemesítésű fajta, amelyet elsősorban nagy, fényes, sötétpiros terméséről és hosszú kocsányáról ismerhetünk fel. Ez utóbbi különösen előnyös a szedés és tárolás során, mivel könnyen leválasztható a fáról anélkül, hogy a termést megsértené. Közepesen későn érő fajta, általában június közepétől szüretelhető. Íze harmonikusan édes-savanykás, friss fogyasztásra és feldolgozásra (befőtt, lekvár, aszalvány) egyaránt kiváló. Jó terméshozammal bír, megfelelő metszés és gondozás mellett évente bő termést ad. Ellenállóbb több cseresznyebetegséggel szemben, de a cseresznyelegyet érdemes figyelemmel kísérni. Önmeddő, ezért porzópárt igényel a megfelelő terméshozam eléréséhez.
Megjelenés: Középerős vagy erőteljes növekedésű lombhullató fa. Koronája szabályos, szellős, enyhén kúpos vagy gömbölyded alakú.
Virág: Fehér színű, illatos virágai áprilisban, a lombfakadás környékén nyílnak. Rovarok által porzódik, önmeddő, így más cseresznyefajta közelsége szükséges a megporzáshoz.
Talajigény: Középkötött, jó vízelvezetésű, humuszban gazdag talajt igényel. A meszes, pangó vizes, túl kötött talajokat kerülni kell..
Fényigény: Teljes napsütést kedvel. Legalább napi 6–8 óra közvetlen napfényre van szüksége a megfelelő gyümölcsképzéshez és ízminőséghez.
Vízigény: Közepes vízigényű, a rendszeres öntözés különösen a virágzás és termésérés időszakában fontos, de a túlöntözést kerülni kell.
Kifejlett magasság: Kb. 4–6 méter, metszéssel szabályozható.
Kifejlett szélesség: Kb. 3–5 méter, a koronaformától és metszéstől függően.
Ültetési tőtáv: Ajánlott tőtáv 4–5 méter, hogy elegendő tér jusson a növekedéshez és a megvilágításhoz.
Gondozás: Rendszeres metszést igényel a koronaritkítás és a termőrészek fiatalítása érdekében. A betegségek megelőzése céljából érdemes védekezni a cseresznyelegyek, monília és levélbetegségek ellen.
Felhasználása a kertben: Szoliterként vagy gyümölcsöskert részeként ültethető. Díszítőértéke is jelentős virágzáskor.
Télállóság: Jó fagytűrő képességű, hazai viszonyok között kiválóan áttelel.
Társításra javasolt növényfajok:
Prunus avium – vadcseresznye (porzópárként is megfelelő)
Prunus cerasus – meggy (díszítő és rovarvonzó hatás)
Lavandula angustifolia – levendula (magyar: orvosi levendula): jó méhcsalogató, rovarriasztó hatású.
Allium schoenoprasum – metélőhagyma: talajvédő és rovarriasztó növény.
Achillea millefolium – cickafark: talajtakaró, hasznos rovarokat vonz.
Felhasználási terület:
Friss fogyasztásra, házi feldolgozásra (befőtt, lekvár, aszalás, pálinka), valamint dísznövényként is alkalmazható. Gazdag íze és dekoratív megjelenése miatt házikertek, hobbikertészetek kedvelt fajtája.
